Rajos Szikvíz Kft. | Rajos Dóra

„A képzés után magabiztosabb és következetesebb lettem.”

Mivel foglalkozik a cég?

A Rajos Szikvíz Kft-nél dolgozom. Ez egy családi vállalkozás, amit a nagyszüleim kezdtek el még az apukámmal és a testvérével. Azóta az édesapám lett a cégvezető, ő az, aki továbbfejlesztette a vállalatot. Mára már egy 20 főt foglalkoztató kisvállalkozássá nőtte ki magát.

A cég szikvízgyártással és ballonos vízpalackozással foglalkozik, ezen kívül ezeket a termékeket pedig ki is szállítja a megrendelőknek.

A tevékenységi terület: Komárom Esztergom megye, Pest megye és Szlovákia Nyitrai kerületében.
Körülbelül 900 céges partnerünk van.
Ezek 60-70 százaléka, kisboltok, viszonteladók, kocsmák, zöldségesek, kisebb vendéglátó egységek. Kisebb féle cégek, irodaházak, gyárak, műhelyek vagy még akár nagyobb hotelek, vendéglátó egységek is.

Ezen kívül magánszemélyeket is kiszolgálunk túrajárat szerűen.

Milyen kihívással néztek szembe mostanában a cégnél?

Jelenleg zajlik egy utódlási folyamat, amelynek során édesapámtól én fogom majd átvenni a vezetést. Ez egy nagyon izgalmas élethelyzet. Lépésről lépésre egyre több terület van, amit át tudok venni.

Ez az oka annak, hogy belekezdtünk egyfajta szervezetfejlesztésbe is.

Az utódlási eljárás legnagyobb része a folyamatok újragondolását és újraalkotását jelenti. Ez együtt jár egy vállalatirányítási rendszer bevezetésével is. Ez az, amivel én most a legtöbb időmet töltöm. Ezen kívül most fogom átvenni a kiszállítói csapat vezetését is. A szervezetfejlesztés volt az a pont, ahol találkoztam Zolival.

Melyik képzésen vesztek részt Zolinál?

Az Inspiráló vezető, „Sikeres vezetési technikák” c. képzés sorozaton vettem részt.

Mi volt az a pont, amikor eldöntötted, hogy szükséged van az ismereteid bővítésére?

Leginkább az önfejlesztés volt az alaphelyzet. Szerettem volna képezni magam, mert nekem fontos, hogy elméletben is tudjam felismerni a különböző helyzeteket. Amikor a valóságban megtörténik valami, mondjuk van egy akármilyen vezetői szituáció, vagy konfliktushelyzet, akkor vezetőként fontos, hogy fel tudjam ismerni, hogy mi történik: milyen szereplői vannak, kinek mi az indítéka, hogyan lehet egy-egy adott helyzetet kezelni.

Erre vannak technikák, megoldási lehetőségek, hogy milyen embertípust hogyan lehet kezelni. Meg egyáltalán, hogy az adott problémához hogyan érdemes hozzáállni. Szóval összegezve elsősorban ez a fajta önfejlesztés volt a célom.

A családból, felmenőktől volt mit tanulni?

Apukám nagyon-nagyon ért ahhoz, hogy amit kitalál, azt létrehozza és megalkossa. És azért ez nem is olyan könnyű dolog. Felépítette a családi házunkat, felépítette az üzemünket, felépítette a céget, és ezt az alkotási tevékenységet nagyon csodálom benne. 

Igyekszem tőle ellesni mindent, amit lehet. Vizsgálom, hogy mik azok az apró dolgok, amiktől a cégnél a legvégére minden a helyére kerül, még akkor is, ha az elején még nem is látszik az alagút vége.

Miért éppen Zolit választottad mentorként, trénerként?

Keresgéltem valamilyen olyan fejlesztési módszert vagy eszközt, ami egybevág az én céges céljaimmal. Tehát olyat, ami segít nekem elérni a célomat és támogat a folyamat során. És akkor Zoli – mondjuk így – pont jókor jött, pont jókor ismertünk meg egymást. BNI eseményen találkoztunk.

Szimpatikus volt a személye. Ráadásul nagyon tetszett, hogy az elejétől fogva nagyon őszintén lehetett vele beszélni a céges dolgokról. Nagyon empatikus a hozzáállása, olyan helyzetet teremtett, hogy az ember ne féljen elmondani a problémáját. Külsősként, külső szemszögből mindig igen bölcs választ vagy javaslatot tudott mondani a kérdésre.

Ezen kívül tetszett a kiscsoportos felállás is. Azt hiszem heten voltunk a képzésen. Amikor mindenki a saját szemszögéből ránéz a te problémádra, akkor nagyon is tudnak érdekeseket mondani, és olyan gondolatokat hozzáfűzni, ami az embernek a fejében meg sem fordul előtte. Úgyhogy még maga a csapat is nagyon sokat segített, meg eleve az, hogy így mindannyian tudtuk, hogy olyan környezetben vagyunk, ahol nyíltan beszélünk az aktuális problémákról.

Neked nem tűnt soknak a 12 hónap?

Nem, sőt, nekem nagyon is szimpatikus volt, hogy egy évet ölel fel maga a képzéssorozat. Én inkább örültem neki, hogy ez ennyire hosszú idő. A havi egy nap is abszolút tarthatónak látszott időráfordítás szempontjából is. Úgy gondoltam: egy év alatt azért kell, hogy valamiféle változás beérjen az emberben.

Lehet találni a piacon több olyan kisebb képzést, ami néhány hetes, vagy akár egy hétvége alatt elvégezhető. Lehet, hogy elindul az emberben valamiféle változási folyamat egy hétvége alatt is. De én komplexebb megoldást kerestem, kifejezetten olyan képzést, ami jobban bővíti az én látókörömet, és olyan témákról is esik szó, amiről még nem hallottam.

Akkor beszéljünk kicsit az eredményekről. Mi volt az a dolog, amit rögtön be tudtál építeni a dolgos hétköznapokba?

Az egyik ilyen a konfliktuskezelés és az asszertív kommunikáció volt. Én igazából az asszertívitással lényegében a képzés alatt ismerkedtem meg, előtte nem foglalkoztam vele. A képzésen erre kifejezetten gyakorlatokat is végeztünk, és ez nekem nagyon sokat segített. Főleg azért, mert a nehezebb helyzetekben én szeretek szépen, finoman fogalmazni, lehet, hogy túlságosan is. 

A képzés abban segített, hogy kimondjam azokat a dolgokat, amiket tisztázni kell, hogy ne féljek a konfliktushelyzetektől, mert ugyanúgy a másik fél is konfliktushelyzetben van benne, és törekedjünk inkább egy közös megoldásra. Szóval ez a része mindenképpen nagyon eredményes volt a számomra.

Ezen kívül, ami még azonnal gyakorlatba ültethető volt nekem, az, hogy a munkavállalót négy szakaszba osztottuk az alapján, hogy mennyire régóta van a cégnél, és ezáltal mennyire motiváltan végzi a munkáját. 

Megtudtam, hogy más szavakat kell intézni egy régi alkalmazotthoz, mint ahhoz, aki tegnap állt munkába. 

Tehát, érdemes kicsit besorolni a munkavállalót, nem csak az ő személyisége, viselkedése alapján, hanem az ő motíválhatósága alapján is. Hiszen, ha motíváltabb, akkor minőségibb munkát végez.

Mit vártál a képzéstől?

Én annyit vártam, hogy egy kicsit jobban át fogom látni a körülöttem lévő helyzeteket. Teljesült is, sőt még több is.

Összességében magabiztosabb lettem abból a szempontból, hogy jobban elhiszem, hogy én is ugyanúgy oda tudok állni, mint vezető, az édesapám után.

Úgy érzem, hogy határozottabb és következetesebb lettem.

Milyen cégnek vagy milyen típusú személyeknek ajánlanád ezt a képzést?

Azt, hogy milyen cégnek, az nem annyira releváns szerintem. Inkább, hogy milyen személynek. Okvetlenül olyannak, aki egyrészt tudatosan szeretne céget vezetni, másrészt akit érdekel, hogy mi van a saját embereivel, meg önmagával.

Olyannak ajánlom jó szívvel, aki úgy szeretne céget vezetni, hogy nem megy rá az egészsége, az idegrendszere, meg a személyes kapcsolatai.

És persze annak, aki fejlődni akar, mert ez mindennek az alapja.

Legutóbbi bejegyzések