E-Help Kft | Gyurics Lajos

A kollegám elismerően azt mondta: „na Lajos ezt régebben másképp csináltad volna.”

Mivel foglalkozik a cég? Te milyen munkakörben dolgozol?

A csapatunk fizikai munkaerő-kölcsönzésével és közvetítésével foglalkozik. A menedzsmenttől legtávolabbi réteg toborzását, kiválasztását, munkába illesztését, munkában tartását és későbbi elbocsájtását vagy új munkakörben való áthelyezését csináljuk több, mint 20 éve.

Én az alapító tulajdonos vagyok. Elsősorban a partnerekkel és a céges folyamatokkal foglalkozom. Gyerekkoromban buszsofőr akartam lenni. Most úgy vagyok buszsofőr, hogy azokat az embereket, akik arra mennek, amerre én, vagy oda, ahová én, őket az én irányításommal elviszem oda.

Kik a cég ügyfelei?

Gyárak, raktárak, csomagoló cégek és nyomdák. Legismertebb ügyfeleink például az Aldi, a Media Works, a Rauch, Dunapack, vagy korábban a Nokia.

Kisebb cégeknek és családi vállalkozásoknak is tudunk segíteni a munkaerő piac kihívásaival szembenézni.

Melyik képzésen vesztek részt Zolinál?

12 részes workshop sorozaton veszünk részt, ami a vezetővé válásunkat segíti, illetve azt, hogy hogyan vezessük a csapatunkat.

Ehhez Zolitól eszközöket, nézőpontokat, közösséget, értékrendet, tudást, ismeretet és gyakorlatot kapunk.

Mi volt az az élethelyzet, amely indokolttá tette, egy ilyen képzés szükségességét?

Én alapvetően szeretek tanulni, szeretem az újdonságokat. Szeretem azokat a dolgokat, amiket mások már megéltek, megtapasztaltak, megtanultak, és ahogy azokat mások használják. A Zolival való beszélgetés során kiderült, hogy ő egy csomó olyan dolgot tud, lát, tapasztalt, amelyet véleményem szerint az emberek többsége, akár élete során sem kerülhet ezek közelébe.

Azt gondoltam, hogy jó sofőrként figyelek az utasokra és ez remek lehetőség. Éreztem Zoli habitusán, lelkesedésén, szóhasználatán, hozzáállásán, hogy ez segíteni fog nekem megtalálni önmagamat.

Miért pont rá esett a választás?

Közvetlenül a program előtt én más vezetői programot nem kerestem.

A Zolinak a tapasztalata és a hozzáállása nekem garancia volt, hogy ez jó lesz. Meggyőző volt.

Milyen volt a közös együttműködés?

Zolinak van egy sajátos humora, és mivel nekem is sajátos humorom van, én roppant szórakoztatónak éltem meg a közös helyzeteket.

Zoli nagyon jól oldja a feszültséget, amiket egyébként néha szándékosan maga is generál. Nagyon jól egyben tartja a csapatot, láthatóan és érezhetően is ura a helyzetnek. Ennek az eredményeit és jótékony hatását én magam is érzem.

Zolit én szívesen érzem a barátomnak, egy nagyon jó ember. Olyan, akiből, ha több lenne, akkor egy jobb világban élnénk.

Mi volt a tapasztalat a képzés jellegéről?

A havi egy nap teljesen tartható volt és hatékony. Meg lehetett könnyen oldani, hogy ne menjen a mindennapi munka rovására.

Egyébként azt gondolom, hogy egy teljes nap kell ahhoz, hogy érdemi előrelépést érhessünk el saját magunknál, és valódi változás történjen. A találkozó utáni egy hónap viszont arra kellett, hogy a hallottakat a gyakorlatba ültessem.

Amit elsajátítunk, az valószínűleg hosszú távon lesz jó hatással ránk és a környezetünkre, tehát nincs értelme gyorstalpalón elvégezni.

Nagyon jó megélni, hogy a tanultak hatására én magamon is látom, hogy mit csinálok másként, mint akár egy-két héttel előtte.

Mi volt az a tudástartalom vagy eszköz, amit rögtön be tudtál építeni a cégnél?

Alapvetően nekem a környezetre való odafigyelés volt az, amivel a legtöbb feladatom van, és hogy úgy tudjak figyelni, visszajelezni és együttműködni a környezetemmel, ahogy azt Zoli tette velünk.

Egyszerre segítjük, támogatjuk, meghallgatjuk, figyeljük és vezetjük a környezetünket abban a témában, amiben előtte megegyeztünk. Ez így egy kicsit talán túl általánosan hangzik, viszont az emberek többségének nincs meg ez a tapasztalata.

Mi fizikai munkavállalókkal foglalkozunk. Nekik nincs feltétlenül jó tanácsra van szükségük, hogy az életük jobb legyen, ők inkább az általuk kiválasztott referenciaszemélyektől akarják megtanulni, és nem attól, aki kérdés nélkül oda akarja nekik adni.

Így a környezetükkel való együttműködésben lehet rájuk hatni, a szó jó értelmében.

Jött esetleg visszajelzés a környezettől, hogy észrevettek volna valamilyen változást?

Volt egy egyszerű eset: egy kolléga, aki már régebb óta dolgozott nálunk, kézműveleteket csinált egy nyomdában. Kartonokat hajtogatott, ragasztott.

Sajnos egy fél év után ínhüvelygyulladást kapott ettől a feladattól. Amúgy szívesen csinálta volna tovább, és jól érezte magát. Én a vele való beszélgetésben nem azt mondtam neki, hogy lépjen ki és menjen el, mert ez a munka nem neki való.

Ehelyett inkább arról beszéltünk, hogy nekem személy szerint az a rossz, hogy valakit az a munka, amit én adok neki, az őt fizikailag tönkreteszi. És így egy közös megegyezéses kilépést egy nagyjából 20 perces beszélgetés alapján meg lehetett tenni úgy, hogy jó szájízzel válunk el.

Tehát nem felmondani kellett neki, és elbocsájtani, hanem megértette, hogy igen, pénzre, fizetésre szüksége van, de azt nem ezzel a munkával kell megkeresni. Ezzel egy egészen más hozzáállást tudtam tanúsítani.

Az a kolléga, aki ott volt és ezt végig hallgatta, azt mondta nekem: „na Lajos ezt régebben másképp csináltad volna.”

Van egy másik példa is: volt egy oly személy, aki régebben nálunk dolgozott, de közben elment egy új munkahelyre. Ott azt látta, hogy a cég küzd egy problémával, majd odament a saját főnökéhez, és ajánlott minket és a szolgáltatásunkat.

Ez is azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen szájízzel távozik egy alkalmazott. Ezzel a céggel azóta is együtt dolgozunk.

Kinek ajánlaná ezt a képzést?

Vállalati szinten szerintem olyan cégeknek való, akik úgy érzik, hogy többet küzdenek, ahelyett, hogy dolgoznának.

Mindenképpen nyitott és fejlődni vágyó személynek ajánlanám.

Akiben ugyanis nincs meg a tanulás irányában egyfajta alázat és elkötelezettség, az nem biztos, hogy változtat magán annyit, amennyit megtehetne.

És ehhez egy belső hatjóerő szükséges, mert kényszerből nem lehet csinálni, mert akkor ott az ellenállás is megjelenik.

 

Térjük át egy kicsit az eredményekre. Milyen hatása volt a képzésnek?

Számszaki eredményekről most még nem tudok beszámolni. Viszont a saját tapasztalatom az, hogy a különböző helyzetekre sokkal nyugodtabban és a környezetemmel együttműködve nézek rá.

Már most érzem, hogy sokkal kevésbé vagyok ideges, sokkal nyugodtabb az életem, kevésbé billentenek ki a korábban felbosszantó helyzetek, és az érzelmi hullámok után gyorsabban térek vissza a saját nyugvópontomra.

Ezáltal nem erőből, hanem ebből a nyugalomból adódóan vagyok támasza a környezetemnek, jobban mit eddig.

Legutóbbi bejegyzések